..."hiába minden, immár kész a leltár...."

Istenem hát Te is elmentél. Ifjúságom egy darabja. 15 éves voltam amikor először hallottam a dalaidat. Egy nagyon kedves jó barátom ajánlotta, hallgassam meg a Levél nővéremnek c. lemezt. Meghallgattam, százszor, ezerszer újra és újra. Majd a Désirét, a Fehér babákat, a Műcsarnokot és nem is sorolom tovább, hiszen aki ismer Téged, az úgyis tudja. Máig legkedvesebb album számomra a Fehér babák, arról is a címadó dal, a Horvátország, a 8. a 12 közül és a Ten years after.

Milyen fura. 24 év után  újra néhány hete voltam Krakkóban, kóboroltam Krakkó főterén, akkor és azóta is zsong a fejemben a "Krakkói vonat" néhány sora.

"Nézz ki hajnal van és a mezőkön sok-sok emlék kering..."

"Gondolj a galambokra Krakkó főterén..."

Nézem az 52. születésnapról készült videót. Bródy énekli a Budapestet, kicsit máshogy

"... azt mond meg nékünk hol lesz majd lakóhelyünk?

és egyszer majd úgyis mindannyian elmegyünk..."

Ez 95-ben volt, azóta 14 év eltelt, 3 éve tudtad, hogy beteg vagy és most vége. 30 éve hallgatom a dalaidat és egyetlen egyszer sem láttalak élőben, koncerten, előadóesten.

Katona Klári egy dalának utolsó sora jut eszembe: Bármit mondunk késő már..............

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.